Felrobbant a konyha a Kalafarmon

​​

http://chefkalauz.hu/wp-content/uploads/2015/06/Kalafarm0171-683x1024.jpg

Mondhatnám, hogy nem igaz a hír, de bizony ott voltam. Ott voltam, és velem együtt még jó pár kisgyerek, akik segítettek a robbanásban. Azóta is hálás vagyok nekik, ennyi kíváncsi tekintetet, és segítő kis kezet még nem láttam főzés közben. Akik ismernek, azok tudják, hogy a konyha számomra nem játszótér, sokak szemében szigorú vagyok és kemény, ami lehet, hogy valóban így van, de van egy másik oldalam is, az pedig, hogy apa vagyok. Akik már vannak olyan szerencsés helyzetben, hogy tudják mit jelent szülőnek lenni, azt is tudják, hogy milyen érzés, ha tudsz valamit tanítani, mutatni az utódoknak magadból, abból, amit te is szeretsz annak, akit te is szeretsz. Így egy rég dédelgetett terv vált valóra a Kalafarm Étterem jóvoltából. Pár konyhabarát lurkót vendégül láttunk Éttermünkben, viszont az ételek előállítása rájuk volt bízva, némi konyhafőnöki irányítás alatt.

Természetesen az alapoktól kezdtük, kézmosás, fertőtlenítés, mihez nyúlhatsz mihez nem , de állíthatom, hogy nem volt gyerek, aki ne figyelt volna. Az érdeklődés fokozását nagyban befolyásolta, hogy partnerünk a Debic előhúzott a tarsolyból egy karton Pöttyös Túró Rudit, amit ezúton is szeretnék megköszönni nekik. Szóval desszerttel indítottunk, aminek az alapja a Rudi lett. Folytatásként a Kalafarm nagy gyerek kedvencét vettük elő, a Bolognai Spagettit, amit most Pappardelle tésztával bolondítottunk meg. Egyik sarokban reszelődött a sajt, a másikban készült az alap, folyamatos zizgés és jókedv lepte be a konyhát. A látványra is rámentünk kicsit, hogy a felnőtteknek is jusson valami, készült közben egy rétes, aminek az összetevői szép lánggal érték el a kellő állagot, ennek köszönhető a csodás tűz. Fontos szerepet kapott a tálalás is, hiszen a saját munka gyümölcsét aratták le a gyerekek, így nem kerülhetett a tányérra csak úgy a főmenü, ennek is megadták a módját. Összesítve, egy nagyon jó hangulatú estét tölthettünk együtt szülők, gyerekek és azt megígérhetem, hogy nem ez volt az utolsó. A képek magukért beszélnek, ahogy szorgoskodik a jövő szakácsnemzedéke.

Köszönöm:

K.P.